"Yogyában a magyar csapat,

szétcsapta a helyi arak,

Klotok annak becses neve,

indonézek harci nedve." 

Immár kétségtelen, hogy Indonéziában a magyar a legnagyobb vándorló népcsoport. Darmás csapatunk Malang után rövid időre komoly demográfiai tényezővé vált Yogyakarta utcáin is. Persze a végén Brebesben kötöttünk ki, de ne rohanjunk ennyire előre.

Yogyakarta vagy Yogya (Jogja) a Lonely szerint a Java sziget, vagyis maga Indonézia lelke, a kultúra fővárosa. Ez mit jelent? Azt, hogy kevés a fóka, de annál több a művész, a bulék, azaz fehérek aránya messze felülmúlja más indonéz városokban lézengőkét, több raszta indonéz van, mint postás (postást még nem láttam). A galériák száma pedig meghaladja a közértekét és több a batik butik, mint az út menti kifőzde. Egyszóval Yogya pezseg, akár egy bölcsész gólyatábor.

Malioboro

Batik butik

Csészényi szultán és szultánné a Kratonban

No, de ne legyünk képmutatóak, igaz, hogy a kultúrával sincs semmi baj, de az utazás elsődleges célja mégis a Klotok nevű, sokat dicsért nedű kipróbálása volt. Erre két vendéglátónknak, Zolinak és Beának köszönhetően az első adandó alkalommal sort is kerítettünk. Miután sikerült elérnünk, hogy pénteken a Kraton (a szultán palotája), majd szombaton a Borobudur is pont az orrunk előtt zárjon be (50 km motorozás után), a Bandungból, Malangból, Denpasarból, Soloból és Surabayáról összeverbuválódott maroknyi csapat kitörő örömmel fogadta az otthoni mércével Royal vodka + lejárt, majd a napon érlelt Mirinda kombóját a helyi Klotokdában.

A sommelier-ek kedvéért elárulom, hogy a népnyelv szerint metilalkoholt tartalmazó ital - mely a főzés közben kiadott klot-klot hangról kapta a nevét - alapja az arak, ami pálma vagy rizs ”pálinkából” készül, ezt öntik fel különböző ízű aromás kísérőkkel, így lehet licsi, narancs, mandarin, kávé stb. ízben kapni. A legfontosabb, hogy a rendelésnél ne felejtsük el a kulcsszót: Jumbo Strong. Ha elég sokszor és hangosan mondjuk ezt el az este folyamán, akkor kipróbálhatjuk, hogy milyen mámoros hazavezetni a frissen bérelt robogóval, fél napos motoros rutinnal az indonéz éjszakában.

Motoros életérzés

Azért az izgulós olvasók kedvéért elárulom, hogy végül sikerült megnéznünk a Kratont, Borobodurt, a Prambanant és még a Malioboro vásári fergetegét is, így épp bőrrel teljesítettük az elvárt turista penzumot.

Prambanan

Prambanan turistával 

Munkások

Borobudur

Brebes, amiért a magyar szív repes

Ha valaki az olvasók közül venné a fáradtságot (nem fogja) és megnézné a térképen, hol van Brebes, nem értené, hogy mi köze a yogyai hétvégéhez. Hát segítek, minden a Bamboo nevű helyen kezdődött a Prawirotaman városrészben, ami az egyik leghangulatosabb rész Yogyában (kávézók, galériák, piac). Épp motort béreltünk, amikor egy holland fickó x+1-ik söre után szóba elegyedett velünk. Pár mondat után elmondta, hogy egy indonéz barátja 4 napos kormányzati iskolai kiránduláshoz keres bulékat, ha érdekel minket, akkor odahívja a részletekkel. Nekünk sem kellett több, rendeltünk egy sört és megvártuk, ittunk még kettőt és vasárnap hajnalban a magyar csapat útra készen állt a Brebesbe menő két kisbusznál. Tévedés ne essék, Brebes nem egy felfedezetlen gyöngyszem közép Javán, mely tévedésből maradt ki a Lonely-ból, kimaradásának több alapos oka is van. Brebes méltán ápolhatna testvérvárosi kapcsolatot Ózddal és Salgótarjánnal. A nyolcsávos szmog jellemzi a belvárost és bomló halszag a fekete homokos tengerpartot. De nem akarok túl szigorú lenni, az eddigi legjobb seafood ebédet, különböző hatalmas sült halakkal, rákokkal a brebesi Randusanga beachen ettem.

A véletlenül jött kirándulás (Cross Cultural Understanding Meeting) célja az volt, hogy mi európaiak, akik beszélni angol, találkozzunk angolul tanuló iskolai osztályokkal és minél többet beszélgessünk velük. Ez nem mindig sikerült, ritkán jutottunk túl a vátizjorhobi és févörit indonézsian fúd kérdéssoron.

Bori néni a Bonchidai menyecskék szövegét magyarázza

Photo mister a múzeum előtt

Az első napon kettesével-hármasával 13-16 éves indonéz osztályokkal játszottunk, beszélgettünk Magyarországról, Európáról, énekeltünk és táncoltunk is közösen. Megpróbáltuk bemutatni a magyar virtust a Belga és a Bonchidai menyecskék eldalolásával és mi Borival némi rögtönzött csárdás előadásával is, ők némi tradicionális tánc mellett megismertették velünk a helyi SP legújabb dalát, amit minden indonéz álmából felriadva is kívülről fúj.

A kirándulás második napján a bandungi geológiai múzeumba mentünk, ahol a gyerekek több ezer fotót készítettek rólunk. Mit ne mondjak, felemelő érzés érdekesebbnek lenni több millió éves köveknél és csontoknál.

„A hétvégén majd felmegyünk a hegyekbe”. Bandung pontosan ilyen város, a Jakartától szmogszürke indonézeket számtalan hegyi hotel, resort (pl. Kampung Legok) és üdülő várja. Nagyon élhetőnek tűnik, hegyek veszik körül, levegője tiszta, európai mértékkel is városi jegyekkel rendelkezik.

a brebesi magyar kolónia megalapítói 

Még egy vulkán

A közel 160 gyerekekkel megnéztük még a Tangkuban Perahu Crater-t (Indonéziában minden bokorban van egy működő vulkán), majd közös magyar műsorral búcsúztunk. Miután Zoli előéneklésével előadtuk a két kedvencünkről szóló számot, némi márminálunkbabám után, megtanítottuk nekik a mutogatós cinegét, végül az örökzöld megy a gőzössel vonatoztuk be magukat a gyerekek szívébe.

A négynapos, baromi fárasztó kirándulás alatt nem biztos, hogy sikerült a legújabb országimázs stratégia szerint teljesíteni a penzumot, nem is volt ilyen célunk, azt adtuk, ami belőlünk jött. Az azonban biztos, hogy Brebes never forget, a brebesieknek ezentúl minden fehér kicsit magyar is lesz és lesz néhány indonéz, akinek Puskás mellett a Belga, a Balaton, a Gulyás és a Rubik kocka neve is ismerősen cseng.

Tehát barátom, ha otthon nyom az ágy, irány Brebes!

Néhány hasznos infó:

• Utazás: Surabaya Gubeng station – Yogyakarta Tugu station vonattal 5 óra (Sencaka sore) business osztályon (az economy class olcsóbb, de sokkal hosszabb, az executive (eks) meg nem éri meg): Rp. 75 ezer/ fő (vissza Rp. 85 ezer) részletes vonat menetrend itt. 
• Yogyakarta Giwangan bus terminal - Borobudur 1.5 óra Rp 20 ezer /fő

• Borobudur & Prambanan: http://www.borobudurpark.com/

Prambanan (nyitva 6-17 óráig) normál belépő 18$; helyieknek, helyi diákkal Rp. 30 ezer (külön jegypénztár van)

Borobudur (nyitva 6-17 óráig) normál belépő: 20$; helyieknek, helyi diákkal Rp. 30 ezer (külön jegypénztár van)

Kraton (pénteken 12-kor zár!) teljes áru jegy Rp 12.500 + Rp 1000 fotójegy

• Robogó bérlés:

Bamboo Rp. 40-50 ezer/nap

benzin: Rp. 4500/liter

• Klotok: Sego Macan & Kopi Klotok Jogja